Hiszem, ha látom… ???

Talán még naiv vagyok, de ha mutatnak egy „fotót” vagy videót valakiről, elsőre blikkre alapértelmezetten elhiszi az agyam. Nyilván a kontextus is számít, illetve nyilván gyanús elemek esetén felébred/erősödik a kétely, de a nulladik másodperc talán ez, ha mélyre ások.

Azon gondolkodom, hogy ez megváltozhat-e, és ha igen, hogy alakítja át a média tartalom fogyasztást, gondolkodást. Nyilván nem elsősorban a családi fotókra gondolok. Tisztában van a társadalom azzal, hogy mennyire alacsony lett az élethű hamisítvány-készítési küszöb?

Tavaly azért is kampányoltam, hogy jelöljük meg az AI generált tartalmakat, forrásokat a közösségi médiákban, de ez csak az egyik oldal, és nem hiszem, hogy igazán be lehet tartatni vagy ki lehet kényszeríteni (kívánom, hogy ne legyen igazam).

Még fontosabb lehet
1) a (közéleti) források hitelességét ellenőrizni – erre talán lehetne egy első forrást megkereső szolgáltatást is fejleszteni, vagy egy Twitter Community Notes közösségi tényellenőrzést divatba hozni, illetve
2) tartalmak eredetiségét jelölni – digitálisan aláírni, titkosító kulcsokkal vagy pl. valamilyen blockchain technológiával.

Másik oldalról sokkal könnyebb lesz mondjuk egy leleplező videóra is rávágni, hogy az nem is történt meg, nehezebb lesz bizonyítani valaminek a valódiságát…